Barion Pixel [Augusztus] Tudatos Életvezetés – Egységben Élni Online Kurzusok by Gálik Klára

[Augusztus] Tudatos Életvezetés

életmód  magazin  

Kerdves Barátom!

Az Egységben Élni Online Magazin minden hónap 15-én újabb számmal jelenik meg. Ez a magazin azért jött létre, hogy még több hasznos információt, segítséget nyújtsak Neked a tudatos, egészséges és boldog élet megteremtéséhez. Minden kiadás tartalmaz egy videós interjút vagy podcast-ot egy szakértővel, egy rövid írásbeli kérdezz-feleleket egy másik szakértővel az adott témában, egy blogszerű írást tőlem, illetve hasznos link-, cikk- és könyvajánlókat

Remélem hozzájárulunk ezzel is a szebb mindennapjaidhoz.

Szeretettel,
Klári

magazin  interjú 

 Itt meghallgathatjátok interjúmat Zalatnai Brigitta -műsorvezető, riporterrel önismeret témában. Beszélgetünk Spirit nevű műsoráról, melyben leginkább a spirituális módszerekkel foglalkozik, és az interjúban szó esik majd arról is, hogy milyen tervei vannak a jövőben a hivatásával.

magazin  cikk 

 Minél inkább igyekszünk tudatosítani, hogy KIK vagyunk és MIT szeretnénk életünkben, annál könnyebben érkeznek meg a kívánt események és vágyott dolgok a valóságban is. A meditáció sokat segít nekem, a Tudatos Mindennapok Program meditációit azért használom, hogy a gondolataimat rendezzem, és előhívjam, csatlakozzal azzal a ‘’mesterrel’’ önmagamban, aki segít a külső zajt lecsendesíteni, és teljesen feltölt energiával. Az EGO tudatos leépítése, az elme lecsendesítése nem arról szól, hogy megszűnünk, sokkal inkább arról, hogy elkezdünk valójában élni.

‘’Ha élni akarsz, egy dolgot meg kell tanulnod: fogadd el a dolgokat úgy, ahogy vannak, és fogadd el önmagad úgy, ahogy vagy.’’ 

LÉPJ RÁ TE IS, A TUDATOS ÖNISMERET ÚTJÁRA!

Itt megosztok veletek olyan szokásokat tippeket, amiket Te is be építhetsz a mindennapjaidba, és támogathatod az Önismereti utadat. Próbáld ki te is ezeket a tippek, és ÉREZD JÓL  MAGAD!

Namaste Mindenkinek 🙂

Te mit próbáltál eddig, milyen módszereket arra, hogy fejleszd magad, hogy az Önismeret útjára lépj és ,megvalósítsd önmagad? A pszichológia jeles képviselői között, sokan kutatták az EGO szerepét a lélektanban, erről ITT olvashattok bővebben.

DE MIK IS AZOK A JÁTSZMÁK, és miért játsszuk őket? Tapasztaltad már a környezetedben, hogy néhány emberrel nehezebben jössz ki, nem megy olyan gördülékenyen a kommunikáció, valami zavar a másikban, vagy téged hoz zavarba a másik? Ezekben a kapcsolatokban sokszor hiányzik a valódi kapcsolódás a két személy között, ezért alakulnak ki a játszmák, amik a vágyott figyelmet kívánják elnyerni a másiktól, amit nem kapunk meg. Ebben a témában kutatott, Eric Berne, és egyik remek könyve a kapcsolódik a témához, amit szívből ajánlok, Az emberi játszmák című könyve, közérthetően fogalmaz azokról a helyzetekről, melybe MI magunk is tudattalan belekerülünk nap, mint nap a körülöttünk lévőkkel. Nagyon fontos tehát, hogy ismerjük Önmagunkat, a határainkat és motivációnkat, így felelősséget vállalhatunk magunkért és tetteinkért. Amikor mindezt tudatosítani tudjuk, az életünk is könnyebb lesz, megértjük miért cselekszünk bizonyos módon és mi a gondolkodásunk alapja. Mindehhez elengedhetetlen, hogy tudjunk őszinték lenni magunkkal és ha ez megvan, akkor a környezetünkben élőkkel sem lesz probléma megértetni magunkat.

Tipp NR. 1 Te vagy az első magad számára!

Arra a kérdésre, hogy ki a legelső és legfontosabb személy az életedben, sokszor azt válaszolják, hogy a kedvesünk, a gyermekünk, a barátaink és így tovább, és elfelejtjük a sorból ÖNMAGUNKAT megemlíteni, pedig valójában MI vagyunk az elsők magunk számára. Ha MI nem vigyázunk magunkra, akkor hogy tudnánk másokra vigyázni? Ha MI nem szeretjük magunkat, hogyan tudnánk másokat szeretni? Egy nagyon jó beszélgetés Elizabeth Gilbert-el (angol nyelvű interjú) arról, hogy magad számára te vagy a legfontosabb!

Tipp NR.2 Legyünk kedvesek önmagunkhoz!

Az állandó bírálat magunk felé, és másokkal való összehasonlítás nem tesz jót a lelkünknek, ez az állapot, csak ahhoz vezet, hogy állandóan azt érezzük nem vagyunk elég jók, nem tudunk megfelelni még magunknak sem. Nem reálisak az elvárásaink, és a tökéletességre törekszünk mindenáron. Tedd meg a következő lépéseket TE is, hogy gyakorold az önszeretetet! 

  1. Fogadd és értékeld jelenlegi önmagad!
  2. Tudd, hogy vannak határaid, és ismerd meg ezeket, tudatosítsd!
  3. Tiszteld önmagad és állítsd fel a határaidat amikor másoknak nemet mondasz.
  4. Beszélj magadhoz kedvesen, halgass pozitív megerősítéseket, Louise L. Hay megerősítései.
  5. Írd le a nap végén, hogy miket értél el aznap.
  6. Légy kedves valaki máshoz is!

Tipp NR.3  Maradj Nyitott!

Nyitott, vagy ahogy angolul már hallottuk talán legyél ‘’Open minded’’ nyitott másokra, ötletekre, új lehetőségekre, ismeretségekre, javaslatokra és meglátások amik másoktól érkeznek hozzád. Próbálj meg nyugodt maradni, és hagyd el a dühödet, amikor valakinek más a véleménye, mint neked, légy kíváncsi, kérdezz rá miért gondolja azt a másik amit gondol, mire alapozza feltevéseit. Maradj kapcsolatban a barátaiddal, érdeklődj, hogy vannak, mi történik velük, és ne kizárólag magadról beszélgess velük. Ne félj kérdéseket feltenni, és vállalni azt ha nem tudsz valamit, célravezetőbb mint a spekuláció és a feltevések amiket csak saját tapasztalat alapján tudsz megtenni. How to be Open minded (angol nyelvű cikk)

Tipp NR.4 Mérlegen az önbírálat

Amikor nem érezzük elégedettnek magunkat, azzal akik vagyunk, akkor kezdődik a belső önbírálat, miszerint nem vagyunk elegek. – ‘’Nem vagyok elég okos!’’ – ‘’ Nem vagyok elég vékony”! és még folytathatnánk a sort… Ha arra fókuszálsz minden energiáddal, hogy miben nem vagy elég jó, elveszed az időt magadtól, hogy azt átalakítsd amivel problémád van.

1.Próbáld meg külső szemmel vizsgálni magad, és objektíven ránézni a tényekre és azokat válaszd szét, attól amit mantrázol magadnak, nap mint nap. 

2.Kevesebb néha több! Ha kevesebb elvárást támasztasz magad felé, nagyobb valószínűséggel tudsz sikereket elérni.

3.Fogadd el, hogy jelenleg hol tartasz, hiszen ez mind annak az eredménye ami a múltban voltál, ahogyan a múltban gondolkodtál, tehát megváltoztatható! Fókuszálj arra amit szeretnél, és ne arra amit nem.

Tipp NR.5  Ajándék magunknak az elért sikerekért!

Fontos, hogy megajándékozzunk magunkat, ha elértünk valamit amit számunkra sikernek számít. A jutalmazás és a büntetés kérdéséről és annak pozitív vagy negatív hatásáról megoszlanak a vélemények. A jutatlom erősíti bennünk a tudatot, hogy valamilyen erőfeszítésünket siker övezi,  a Tudatos Tervezőben (még mindig 50% -os kedvezménnyel a 4 db füzet UJRATERVEZES50 kuponkóddal!)

minden hét lezárásaként találsz egy bekezdést erre, hogy mivel ajándékozod meg magad az elért sikerekért. Lehet ez bármilyen apróság, amit magadra fordítasz azért mert szereted magad és ezzel értékeled azt aki vagy. Az önmagunk jutalmazásáról,és annak hatásáról  ITT olvashatsz!

Ha szeretnéd olvasni az Életmód Magazinunkat, akkor iratkozz fel a hírlevelemre, töltsd le az ingyenes meditációkat!

Interjú: Zalatnai Brigitta műsorvezető – riporterrel, aki nagy inspiráció számomra

Remélem segített az írásom. 🙂

Szeretettel,

Klári

A linkek gyűjteménye:

Cikk és könyvajánló:

Videó ajánló: 

Interjú ajánló:

Az Egységben Élni Életmód Magazin teljes tartalma a hírlevélben lesz megtalálható.

kérdezz-felelek

 Szakértő válaszol a témában
Vendég: Czifra Noémi- Mentálhigiénés szakember

Klári: Milyen irányban változott az életed a TV-s múltad óta?

Noémi:Erre és a hasonló kérdésekre mindig egy óriási mosoly az első válaszom! Mert bár a köztudatban “tévés”-ként szerepelek mind a mai napig – annak ellenére, hogy azóta eltelt 18 év -, én mégsem a televíziózással azonosítottam magam soha. Sokkal inkább színpadi ember voltam: 17 éves koromtól kezdve színházban prózai és zenés-táncos darabokban játszottam; huszonévesen filmben, reklámokban szerepeltem; énekeltem popformációban és nem utolsó sorban – ami a szerelem volt számomra – show-táncosként dolgoztam. A színpad világa bizony valódi önismereti “műhely”, ez nem kérdés! Számomra éppen ez a világ alapozta meg azt a tudást, az emberekkel való kommunikáció képességét, önismeretet és “kiállást”, amire a későbbi utamon, jelenlegi munkámban és hivatásomban, elhívatottságomban lett szükségem csak igazán!

A Való Világ I-II. kapuival együtt azonban valahogy bezárult előttem minden ajtó, amely a show-biznisz világába vezetett volna. Minden! Gyakorlatilag a sors ordította felém, hogy állj, most más következik! 2005-ben megszületett a nagyobbik fiam, Zsombor. Anya lettem, három csodálatos éven keresztül teljesen bele is merültem e szerepembe. Csak, amikor Zsombor óvodás lett, akkor jöttem rá, hogy már semmi sem lesz ugyanaz, mint őelőtte. Egyedülálló anyaként elképzelhetetlen lett volna egy olyan világba visszatérjek, ahol gyakoriak az éjszakázások és rendszertelen a munkaritmus. Fogalmam sem volt mihez kezdjek magammal… Mégis éppen ennek a krízisnek köszönhetem, hogy az vagyok ma aki, és azt csinálom, amit mindig is magamban hordoztam, mint sors-kódot, küldetést, nevezzük akárhogyan.

Hiszem (tudom!), hogy valamennyien az életfeladatunkhoz szükséges tudással és talentumokkal születünk, csak le kell tudni róla bontogatni mindazt a felesleget, rárakódott “okosságokat”, amiket a neveltetésünk, csalódásaink, hitrendszerünk és félelmeink, no meg a társadalmi elvárások, a kollektív tudatosság pakoltak ránk. Ehhez óriási elszántságra, fókuszált figyelemre és főleg bátorságra van szükségünk! Lemerülni lelkünk legmélyebb bugyraiba, szembenézni legfélelmetesebb démonainkkal, vállalni azt is, hogy “rossz legyek”: hatalmas feladat, hosszú folyamat, milliónyi kis halállal…  De megéri vállalni, sőt, semmi más nem éri meg ennyire! Tudom. 

Mert ott, akkor, amikor azok a bizonyos kapuk becsukódtak, én is elindultam. Befelé. Meg lefelé… És volt, hogy azt gondoltam, beledöglök… 10 év tudatos munkája és kitartása kellett hozzá, hogy azzá váljak, aki eredendően: Vagyok!

Szóval, sokat tanultam, tapasztaltam magamról, magamtól, magamnak. Mert elsősorban magadnak járod be ezt az Utat, s csak ezáltal másoknak! Mert mindaz, amit “tanítok”, képviselek, ahogyan segítek a hozzám fordulóknak – megtalálni az önmagunkhoz vezető saját válaszaikat -, az az önmagamból megszületett színtiszta tapasztalati tudás, melynek bár megerősítése lehet az iskolákban szerzett ismeret, s bizonyítványa a Diploma, de meg nem tanulható egyetlen iskolapadban sem!

Klári: Miért döntöttél úgy, hogy mentálhigiénés szakember leszel?

Noémi: –  (Hú, erre a kérdésre eléggé “hülye”, talán néhányaknak eretneknek tűnő választ fogok adni…)

Valójában kicsi gyerekkorom óta nem hagy nyugodni a kérdés: kik vagyunk, mi végett vagyunk itt a Földön, honnan jövünk és hová tartunk?! Gyakorlatilag mióta megtanultam olvasni, folyamatosan a válaszok után kutattam. Nem olvastam romantikus lányregényeket sem, helyette az adott korban (’80-as, ’90-es évek) fellelhető akármit és bármit, ami közelebb vihetett esetleg a bennem sajgó és feszítő kérdések megválaszolásához. Végig tanulmányoztam a nagy világvallásokat és kicsiket egyaránt, filozófiai irányzatokat, később pszichológiát, majd pedig a hazánkban is megjelenő ezoterikus és spirituális irodalmat. Nem, nem új, vagy külső forrásokból megszerezhető ismeretanyagot kerestem, hanem válaszokat, illetve – mondjuk így – visszaigazolást mindarra a bennem ösztönösen jelen lévő (hozott) tudásra, látásmódra, ami legtöbb esetben ellentmondani látszott a tanult, társadalmilag elfogadott “normáknak”, mintáknak; megoldási és elgondolási tekintetben egyaránt. Ne felejtsük el, hogy még akár 10-15 évvel ezelőtt sem volt ennyire elfogadott “terápiára járni”, önismerettel foglalkozni, vagy kozmikus eredetről beszélni, világ mozgató összefüggéseket látni – legalábbis a “hétköznapi” emberek körében biztosan nem. 

Anyukám mindig azt mondta nekem, hogy “Kislányom, gyere már le a földre!”, de én nagyon nem akartam, azt láttam, hogy én “fordítva vagyok bekötve”… Ezért be szerettem volna “bizonyítani” – neki és persze magamnak -, hogy nem vagyok bolond, sőt, nagyon is az az irány(t)mutató, előrevivő látásmód és megközelítés, ahogy én látok és érzek… Ma már nem csupán hiszem ezt, hanem bizonyosság számomra!

Szóval, abszolút “öncélú” volt ez az egész dolog nálam, míg végül az lett belőle, hogy szerettem volna mindezt tovább adni, mások útját is segíteni. Mert ha valaki tudja, milyen mocskosul nehéz ez az út egyedül, az én vagyok… Ezért aztán szerettem volna valami világi címkét ragasztani a homlokomra és nevet adni a gyereknek, amolyan, a földre lejőve módon. Ódzkodtam attól, hogy bármely spirituális irányzat, “technika”, vagy módszer mellett tegyem le a voksomat. Na nem azért, mert bármelyiket is rossznak tartanám, hanem azért, mert számomra “kevés”. Nem fért bele egyikbe sem az az Egész, ami bennem van, amiben benne van (a) Minden. A “mind én”…

Ezért aztán ez a mentálhigiénés szakember címke épp megfelelőnek tűnt számomra. Másoddiplomás (posztgraduális) képzés keretében két év alatt megszerezhető és bárki számára befogadható meghatározás, azt gondolom.

Klári: Milyen érték rendszerbeli változások történtek nálad a szakma váltás során?

Noémi:Az eddig elmondottakból talán már kitűnik, hogy tulajdonképpen semmi. Ugyanaz az ember voltam akkor is, mint most. Én óriási alázattal kezeltem az ismertséget, sőt inkább teherként éltem meg, mint kiváltságként. Már akkoriban is több interjúban elmondtam, hogy attól, hogy ismert vagyok, még nem vagyok se több, se különlegesebb, mint bármely más ember. Csak “ismert”. Akkoriban egy ország ismert, azóta pedig magamat ismertem meg… De az alapvető értékrendem azóta sem változott. Maximum a tudatosságom, és – mondjuk úgy – bölcsebb lettem. 

Klári: Miben tudsz segíteni az embereknek?

Noémi:Szerintem az első és legfontosabb, amit adhatsz, adhatok bárkinek, az a feltétel nélküli, ítélkezéstől mentes elfogadás és (meg)értés. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyet is értek vele!) És bárki bármit gondol, ez korántsem csak úgy, valamiféle “megvilágosult-buddhikus” állapotból fakad… Nem! Erre akképpen válok képessé, hogy magam is megéltem, keresztül mentem hasonló vagy azonos folyamatokon, mint a másik; elestem, felálltam, megértettem, majd újra megmérettem… Fejlődési szakaszonként újra és újra. Aki ezt éli, érzi, érti, az többé már nem mutogat másra. Nem ítél más felett, kizárólag magába, s magára figyel. Igen, magára! Mert már tudja, érti, miként teremti saját világát, s tapasztalásait mindig maga. (Öntudatlanul tudatalatti tartalmaiból, vagy tudatosságának birtokában tiszta szándékai alapján.)

Ezek lelki folyamatok, ezért társadalmi, anyagi helyzettől, végzettségtől, nemtől, kortól, rangtól, élet körülményektől függetlenül minden emberben lényegében azonosak! Tudod, olyan ez, mint amikor valaki végigmegy – végig küzdi magát – az útvesztőn, felfedezi a kivezető utat és ezáltal birtokolni fogja a “térképet”. Nos, ennek a térképnek az ismeretében tudok segíteni másokat is kijutni saját lelkének labirintusából, de úgy, hogy közben nem veszem el tőle a játék, a megküzdés izgalmát és a győzelem mámorát! 

Figyelek, kérdezek, rávezetek, összefüggéseket világítok meg. Megtanítom hogyan legyen képes egy magasabb nézőpontból rálátni a dolgokra. Ok-okozati összefüggéseket másképpen értelmezni, mint addig (ahogyan tanulta, látta). Menet közben pedig régi sérelmek, fájdalmak, traumák oldódnak fel a megértés és az ebből fakadó megbocsátás által. Mert megértés nélkül sohasem tud valódi megbocsátás, elengedés születni! Szerintem az totál bullshit, hogy “szeress”, meg “szívből bocsásd meg”! A fájdalmakkal, traumákkal terhelt szív nehezen szeret… Meggyógyítjuk és újra megnyitjuk e folyamat által, s akkor elmondhatjuk végre: Igen, a szív vezet! 

Klári: Anyaként, mik a legnagyobb kihívások számodra?

Noémi:Az anyaság egy egészen új megtapasztalási módját jelenti, jelentette számomra a kisebbik fiam, Simon érkezése, akit már nem egyedülálló anyaként – nem csupán a saját elgondolásaim mentén – nevelek, hanem az édesapával, a párommal az oldalamon. Ez tényleg új kihívás volt számomra. 

Az önismereti folyamatnak – mely során egyre inkább önazonossá válsz, illetve tisztába kerülsz a saját “miért és hogyanjaiddal”, vagyis saját működéseiddel – egyik “ódiuma”, hogy egyre tudatosabban vállalod önmagad, saját nézeteidet, értékrendedet: azt és ami számodra követendő. És ez így helyes. Egy párkapcsolatban azonban teljesen normális, hogy ez nem minden esetben, vagy kérdésben azonos, illetve kell, hogy azonos legyen a pároddal. Így a gyermeknevelés témájában sem. Számomra is folyamatos kihívást jelentenek anyaként azok a szituációk, ahol adott esetben más nézeteket vallunk, vagy más-más mintákat hozunk saját családunkból, hogy mi a “normális”. Megtalálni, hogy hol az az “egyensúlyi állapot”, amelyben megtartva saját identitásunkat, mégis közös nevezőre jutva a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekben, problémakezelési stratégiáinkban: komoly kihívás! Gyakran még nekem is feladja a leckét bölcs megoldások és higgadtság terén… 😀 😀 

Klári: A jelenlegi vírus helyzet által, milyen változást látsz leginkább az embereken?

Noémi:Két típus (mint kétféle megküzdési mód) létezik:

Az egyik – nevezzük ezt eddig megszokottnak – az az, amikor az ember úgy látja a múltját és a jelenét, hogy nem tehet ellene semmit, csak megtörténik vele. Amikor csak passzívan elszenvedi a történéseket, és teljes egészében a külső dolgok hatása alatt áll, áldozatként tekint önmagára. Ez a típus mindig kívülről fogja várni a megoldást, a helyzet kezelését.

A másik pedig az, amelyik az önfeltárás folyamatában lévő, a tudatosodás útját járó ember sajátja – nevezzük ezt transzcendensnek. Amikor magunkhoz öleljük a múltunkat és jelenünket, tisztában léve azzal, hogy valóságunkat, megéléseinket mi magunk teremtjük, s teljes felelősséget vállalunk életünkért, azaz cselekvővé válunk. Dróton rángatott marionett-bábból pillangóvá válunk

Ez a jelenlegi helyzet (vírussal vagy vírus nélkül…) csupán egy helyzet. Az első pillanattól azt hangoztatom, hogy végre globálisan, láthatóan és elvitathatatlanul előállt – mintegy kényszerítő erőként – ez a “körülmény”, hogy ki-ki személyes felelősségére ébredjen és új megoldások után kutasson. Használjuk ki ezt lehetőségként, hogy az áldatlan állapot (személyes és kollektív szinten egyaránt) áldás lehessen! A változás belülről kifelé, az egyén(i)től a kollektív felé fog megtörténni. Sohasem fordítva! Amíg emberek milliói fentről, kormányzati szintről várják a megoldást, csupán fizikai síkon gondolkodva (pl. szimplán testi tünetként – betegségként – kezelve ezt az ügyet), s oltás vagy bármi után reménykedve passzívan szenvedik el a helyzetet, addig nem is szeretnék belegondolni, mi lehet még az a mégdurvább kényszerítő körülmény, mely keresztül tolhat majd sokakat a purgatórium tüzén…

Klári: Milyen tippeket adnál, hogyan tudjuk megőrizni leginkább mentális egészségünket, mire fontos odafigyelni?

Noémi:A tudatosság a kulcs, s a gyengéd szeretet. Láss, ne csak nézz. Fegyelem: figyelem magamat, az érzéseimet, a reakcióimat, késztetéseimet; elemzem (elmézem) ezeket, s ezáltal egyre kevésbé a félelmeim (mint az ismeretlenre adott válasz-reakciók) fognak uralni és irányítani. A börtönt, béklyót, karantént nem a külvilág rakja ránk, hanem mi magunk szőjük azt félelmeink és tudatalatti tartalmaink hálójából magunk köré…

“De az Ész a Szívvel Bölcsességgé forrva,

Ariadné fonalává gombolyítja újra…”

(Czifra Noémi: Csillagember)

link ajánló

Cikk és könyvajánló:

 

Videó ajánló: 

Interjú ajánló:

Könyvajánló:

Meditáció ajánló:

  1. Ingyenes meditáció ITT található
  2. Teljes csomag ITT található

Tudatos Mindennapok Program: 4 meditáció

  • Reggeli Tudatos Rutin Feladatok
  • Vágyak Megteremtése Meditáció
  • Esti Tudatos Rutin Feladatok
  • A Nap Elengedése Meditáció

 Tekintsd meg   ITT  a 4 meditációt!

Programajánló:

Kapcsolatok Programsorozat – legutolsó online ráadás 2020.08.24-től

Szólj hozzá!